2014. szeptember 6-án szombaton tanévnyitó lelkigyakorlatra és szentmisére hívta a híveket, a gyermekeket, a szülőket és minden érdeklődőt Rados László plébános atya.
A lelkigyakorlat 17 órakor kezdődött, amelyet Láng András egykori nézsai plébános tartott és témája - a tanévnyitóhoz kapcsolódóan - a „CSALÁDI NEVELÉS” volt.
A lelkigyakorlat alapgondolata, amely Keresztelő Szent János születéséhez kapcsolódik:
„Vajon mi lesz ebből a gyerekből? - Mert az Úr keze volt vele” (Lk 1,66)
Keresztény emberként hisszük, hogy a jó
Isten vele lesz. De valljuk azt is, hogy az ember csak akkor hisz
igazán a gondviselésben, ha kötelességéből semmit sem mulaszt el
megtenni. S ez esetben legfőbb kötelességünk a megfelelő nevelés
biztosítása.
Az atya három lényeges dologra hívta fel a figyelmet, ami a gyermekek nevelésénél elengedhetetlen és amire minden körülmények között törekedni kell:
Az atya három lényeges dologra hívta fel a figyelmet, ami a gyermekek nevelésénél elengedhetetlen és amire minden körülmények között törekedni kell:
- EMBERSÉG
- HIT
- TUDÁS
Az előadás során a saját tapasztalatok mellett, olyan kimagasló nevelőket hozott fel példaképként, akik képesek voltak rossz körülmények között élő gyermekekhez, fiatalokhoz is eljuttatni az evangéliumon keresztül az emberséget, a hitet és a tudást:
- Don Bosco olasz szerzetes, aki megvalósította a szegény és árva gyerekek iskoláját. Legfőbb alapelve a kölcsönös bizalom a gyerekekkel.
- Merici Szent Angéla, aki a betegeknek, elvesztett szülőknek, fogyatékosoknak, rokkantaknak a védőszentje. A leányok nevelésben a bajba került nők, asszonyok támogatásában tudott kiemelkedőt alkotni.
- Kalkuttai Teréz Anya, akinek életútja példa egy olyan korban, amelyben a közöny, a cinizmus, a gátlástalanság, a részvétlenség kezd eluralkodni, az értékek kiürülnek, sőt, maga a szó, hogy érték is lassan gyanússá, nevetségessé válik. Példája arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy jobb emberek legyünk, hogy soha ne feledkezzünk meg a szegényekről, nyomorultakról, szenvedőkről.
Az előadás végén az atya visszatért az alapgondolathoz: „Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” A válasz erre csak az lehet, hogy: ember! Az ember embernek születik. Őstisztasággal, eredendő jóravalósággal, az isteni világrend legteljesebb érték-megvalósító lehetőségeként. S felelősségteljesen tegyük hozzá: olyan, amilyennek útnak indítjuk. A helyes útra indításhoz és felneveléshez adjon tisztánlátást, hozzáértést, erőt és szeretetet a jó Isten!
--
Bobe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
--::--