"A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg.
Nem őrizni kell, mert nem rab.
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!"
Sebő Ferenc
-
Nem őrizni kell, mert nem rab.
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!"
Sebő Ferenc
-
Lépten-nyomon hallom és olvasom a propaganda és píár szövegekben, hogy Nézsa mennyire büszke szlovák hagyományaira. Tősgyökeres nézsaiként - többed magammal - nem értem, hogy pontosan mit jelent ez a populista megfogalmazás. A mai való világban Nézsán semmivel nincs több szlovák (ugye valójában tót) hagyomány, mint Görbeország más településein Balassagyarmattól Vácig. Miért kell ezeket így szétválasztani? És a falu legalább annyira büszke lehet magyar (palóc) hagyományaira is. Bár erről szinte sosem esik szó!Sajnos manapság Nézsa mikrotérségében (Legénden, Keszegen, Nógrádsápon, Alsópetényben) már alig-alig hallani szlovák szót, sokkal többen beszélnek angolul vagy németül. Maximum a kötelező szlovák órákon és a falusi ünnepségeken; amiből a lakosság szinte semmit nem ért. Ez az elmúlt évtizedek szlovák tanításának teljes kudarca, hiszen a környéken élők gyerekeinek egy része nyolc évig tanulhatta a szlovák nyelvet. De legalább nem volt kötelező...
--
Nézsára és környéke a szatmári békekötés után - a hajdani munkaerő hiány és a jobb megélhetés miatt - tényleg telepíttettek a magyarok mellé tótajkú aratómunkásokat. Ezek a korabeli nézsai anyakönyvekben fel is lelhetőek. Békességben éltek itt a tótok és a magyarok, ahogyan azt Mikszáth Kálmán is oly sokszor leírta. Együtt élt kézen fogva és egymást erősítve a tót és a magyar hagyomány. De jött Trianon, majd ráadásként a kommunista-szocialista rendszerrel a lenini nemzetiségi politika és mindent felborított. Sajnálatos, hogy így alakult...
--
A mai valóság az, hogy a nemzetiségi önkormányzat - és holdudvara - a régi beidegződések nyomán még mindig próbálja szervezetten befolyásolni a település lakosságát és a médiát. Jókora identitászavart okozva ezzel. Egykor Nógrád megye szerte telepedtek le tótajkú lakosok, mégsem kötelező a szlovák nyelv a települések iskoláiban. Ilyen logikával kötelező lehetne a Felvidék összes iskolájában a magyar nyelv.
Akinek nem jár már általános iskolába a gyereke, annak aztán ugyan mindegy, hogy mit tanulnak a gyerekek; egyébként is csak csekély számban vesz részt a lakosság a Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett programokban. Így ki lehet jelenteni, hogy Nézsa ma is tótajkú település, úgy sem foglalkozik vele senki! De ez valójában nem megélt hagyomány, hanem erőltetett álhagyomány.
Sok szülő a mindennapi mókuskerék hajtása mellett nem mer vagy nem akar szólni, mert függnek az iskolától. A vidéki kis falukban nincs sok választási lehetőség csak a "hagyományos" falusi iskola - lehetőleg helyben vagy minél közelebb. Ezt az igazságot Klebelsberg Kuno már régen felismerte: "Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyermek számára gyalogszerrel elérhető."
A kisebbségi önkormányzat és a polgármester - a megtévesztett testület és tanári kar asszisztálásával - kitalálták, hogyan tudnak kibújni a tankerület fenntartása alól. A zűrös helyzetet kihasználva - az erős kapcsolatok és lobbik révén - a hagyományos fenntartású iskolát is bekebelezték. (Lásd: Fenntartováltás a nézsai kastelyiskolaban) Jól beetetve ezzel a szülőket, hogy az egykori KLIK (Tankerület), milyen rossz gazda és fekete képet festettek mindenhol az állami fenntartóról. "Ha ez így marad, rövidesen bezárják az iskolát, mert már krétára sincs pénz! Csak az a kiskapu maradt, hogy át kell térni a nemzetiségi fenntartásra, mert ebben van a pénz, és örüljünk, hogy nem szűnik meg az iskola!" - ilyen és ehhez hasonló szózatokkal tömték tele a szülők fejét. De szerintünk ez nem igaz! Voltunk néhányan, akik megkérdeztük, hogy miért pont most, és hogy pontosan kinek áll ez az érdekébe, pont akkor, amikor a felvételiken egyre szigorodnak a nyelvi kompetenciák? (Ezért lenne egyre fontosabb az angol ill. a német nyelv színvonalas(!) tanítása már az első osztálytól.) De elnyomtak azzal, hogy semmi nem fog változni, csak sokkal több pénze lesz az iskolának. A heti 5+1 szlovák óra nem lényeges(?!), bár kötelező. Az "örüljünk, hogy élünk...", "örüljünk, hogy van iskola...", "örüljünk, hogy van papunk..." (mindegy, hogy milyen csak legyen) elvek mentén a pénzre mindenkinek felcsillant a szeme... De ezek mennyiségi és nem minőségi feltételek és valahol mélyen odacsapnak az emberek önbecsülésének és szabadságának.
Az általános iskolába gyermekeinket semmi esetre sem szabadna utaztatni, főleg akkor nem, ha Nézsán van iskola! Így a szülők szendén aláírták a papírokat - nem volt más választás.
Ezek sajnos az egykori kötelező orosztanításra emlékeztető, felülről megmondó módszerek.
KÖTELEZŐ! Ez lenne a hagyomány?
Nemrég megkérdeztem a Balassagyarmati Tankerületi Központtól, hogy hány iskolát zárattak be az elmúlt időszakban. Hát semennyit...
A mai valóság az, hogy a nemzetiségi önkormányzat - és holdudvara - a régi beidegződések nyomán még mindig próbálja szervezetten befolyásolni a település lakosságát és a médiát. Jókora identitászavart okozva ezzel. Egykor Nógrád megye szerte telepedtek le tótajkú lakosok, mégsem kötelező a szlovák nyelv a települések iskoláiban. Ilyen logikával kötelező lehetne a Felvidék összes iskolájában a magyar nyelv.
Akinek nem jár már általános iskolába a gyereke, annak aztán ugyan mindegy, hogy mit tanulnak a gyerekek; egyébként is csak csekély számban vesz részt a lakosság a Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett programokban. Így ki lehet jelenteni, hogy Nézsa ma is tótajkú település, úgy sem foglalkozik vele senki! De ez valójában nem megélt hagyomány, hanem erőltetett álhagyomány.
Sok szülő a mindennapi mókuskerék hajtása mellett nem mer vagy nem akar szólni, mert függnek az iskolától. A vidéki kis falukban nincs sok választási lehetőség csak a "hagyományos" falusi iskola - lehetőleg helyben vagy minél közelebb. Ezt az igazságot Klebelsberg Kuno már régen felismerte: "Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyermek számára gyalogszerrel elérhető."
A kisebbségi önkormányzat és a polgármester - a megtévesztett testület és tanári kar asszisztálásával - kitalálták, hogyan tudnak kibújni a tankerület fenntartása alól. A zűrös helyzetet kihasználva - az erős kapcsolatok és lobbik révén - a hagyományos fenntartású iskolát is bekebelezték. (Lásd: Fenntartováltás a nézsai kastelyiskolaban) Jól beetetve ezzel a szülőket, hogy az egykori KLIK (Tankerület), milyen rossz gazda és fekete képet festettek mindenhol az állami fenntartóról. "Ha ez így marad, rövidesen bezárják az iskolát, mert már krétára sincs pénz! Csak az a kiskapu maradt, hogy át kell térni a nemzetiségi fenntartásra, mert ebben van a pénz, és örüljünk, hogy nem szűnik meg az iskola!" - ilyen és ehhez hasonló szózatokkal tömték tele a szülők fejét. De szerintünk ez nem igaz! Voltunk néhányan, akik megkérdeztük, hogy miért pont most, és hogy pontosan kinek áll ez az érdekébe, pont akkor, amikor a felvételiken egyre szigorodnak a nyelvi kompetenciák? (Ezért lenne egyre fontosabb az angol ill. a német nyelv színvonalas(!) tanítása már az első osztálytól.) De elnyomtak azzal, hogy semmi nem fog változni, csak sokkal több pénze lesz az iskolának. A heti 5+1 szlovák óra nem lényeges(?!), bár kötelező. Az "örüljünk, hogy élünk...", "örüljünk, hogy van iskola...", "örüljünk, hogy van papunk..." (mindegy, hogy milyen csak legyen) elvek mentén a pénzre mindenkinek felcsillant a szeme... De ezek mennyiségi és nem minőségi feltételek és valahol mélyen odacsapnak az emberek önbecsülésének és szabadságának.
Az általános iskolába gyermekeinket semmi esetre sem szabadna utaztatni, főleg akkor nem, ha Nézsán van iskola! Így a szülők szendén aláírták a papírokat - nem volt más választás.
Ezek sajnos az egykori kötelező orosztanításra emlékeztető, felülről megmondó módszerek.
KÖTELEZŐ! Ez lenne a hagyomány?
Nemrég megkérdeztem a Balassagyarmati Tankerületi Központtól, hogy hány iskolát zárattak be az elmúlt időszakban. Hát semennyit...
Nézsát említve, mindig a szlovák hagyományokat emlegetik, de szinte soha nem említik, hogy itt manapság főként magyarok élnek. Sokan vettek házat a térségben. Ők származásilag sem nézsaiak, mégis szlovákul kell tanulniuk a gyerekeiknek. De laknak Nézsán és a környékén németül, angolul, hollandul beszélők is...
Tiszteletben tartva azt, hogy nagyapáink, nagyanyáink valamennyire beszéltek tótul (az uradalmak idején valamennyire németül, franciául és angolul is), amire mindenki büszke lehet. De függetlenül a családnevüktől sohasem volt kérdés, hogy melyik nemzethez tartoztak: természetesen magyarok voltak. Ha nem lett volna Trianon, magyarként ma talán a sört is szlovákul kérnénk a keszegi kocsmában, a nógrádsápi presszóban vagy a nézsai falunapon (Proszím szi dve pívá!).
Azt is - természetesen - tiszteletben tartva, hogy ha valaki ragaszkodik nemzetiségi hagyományaihoz, akkor működjön kisebbségi önkormányzat; de elvárható lenne az is, hogy ez visszafelé is működjön, és tartsák tiszteletben az igazából magyar hagyományokat. Az a néhány szlovák nemzetiségi szülő (pontosan nem is tudni kik ők), aki gyermeküket szlovákul szeretnék taníttatni, szakkörként vagy választható tantárgyként most is megtehetné, a Tankerület ezt biztosan nem ellenezné.
De miért kell szlovákul tanulni a magyaroknak?
Az a logika, hogy csak azért tanulnak a gyerekeink szlovákul, mert anyagilag jobb az iskolának, abszolút nonszensz. A gyerekeket nem lehet pénzben mérni. A gyerekeknek támogatásra, tiszteletre és szeretetre van szükségük! A nézsai önkormányzatnak (!) kell(ene) áldozni erre, ahogy ezt sok kistelepülés meg is teszi. Rossz az irány - jól leszámlázható tingli-tangli pályázatokra és programokra szórják el az adófizetők pénzét. A szép felvidéki kirándulásokra pedig egyébként is lehetne (és kellene is) pályázni... (bár a résztvevők Nézsán csak a belső körök tagjai lehetnek, akik állítólag ilyenkor szlovákok is...)
Szerencsére a tanítás színvonala tényleg a nézsai hagyományokat követi - függetlenül az erőltetett szlováktól - hiszen itt mindig tanítottak legendás tanárok is. Az iskolavezetés és a tanári kar a maga módján mindent megtesz gyermekeink jó irányba tereléséért, bár szlovákul ők sem tudnak - és nem is tanulnak, ahogy a szülők sem. Reméljük, hogy legalább valamennyire ezt a színvonalat meg tudják őrizni, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy minden tantárgyat lelkes, felkészült szaktanár tanítsa majd a jövőben is. Látván a jelenlegi magyarországi viszonyokat, ez biztosan nagy kihívás a mindenkori iskolavezetésnek.
Egy falusi iskola sosem versenyezhet egy városival, mivel ott jóval
kedvezőbbek az iskolaválasztási lehetőségek. De falun még remélhetőleg működik a "mindenki
ismer mindenkit" elv és ezáltal a jó pedagógusok oda tudnak figyelni a gyermekekre. Hiszen minden gyermek tehetséges valamiben! Bár néha úgy érzem - sok vidéki településhez hasonlóan - Nézsa is kezd egy panelházsorhoz
hasonlítani, ahol maximum köszönünk egymásnak vagy már azt
sem. Eluralkodni látszik a közöny mindenhol. Ezt, akik a körön belül vannak, talán még nem érzik, de úgy látom egyre jobban szűkül ez a kör...
Lehet, hogy a pillanatnyi helyzetben az anyagi és politikai előnyök miatt nem veszik észre, de az itt élőket sértheti az, amikor egyesek szinte csak szlovák hagyományról beszélnek.
Nézsa a jelenkorban főként a magyar hagyományaira lehet büszke! Tessék körbenézni a faluban!
Nézsa a jelenkorban főként a magyar hagyományaira lehet büszke! Tessék körbenézni a faluban!
A kastélyiskolának vissza kellene térnie a normális (hagyományos) kerékvágásba, a területileg illetékes Balassagyarmati Tankerületet Központ fenntartása alá, és fel kellene már ébredni ebből a valóságtól elrugaszkodott rossz álomból!
Ébresztő nézsaiak!
--
--
nézsai krónikás
