2017/10/09

Égett a szüreti szalmabála-gólem Nézsán

A magyar falvakban, városokban a termények betakarítása mindig a gazdasági év legnagyobb eseménye. Ennek is a csúcspontja a szüret!
Manapság sajnos nagyon kevesen mondhatják el, hogy learattak, leszüreteltek, hiszen már nincs mit és nincs hol...
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy nagyapámmal még megtapasztalhattam a hordómosás rejtelmit, és részt vehettem néhány igazi szüreten, ahol ténylegesen bort készítettek és a kemény munka mellet tényleg mindig a vidámság volt a meghatározó.  

Múlt ködébe burkolózó elvadult szőlőhegyek maradtak csak a határban. A jellemzően nézsaiak által keserves munkával művelt Penci-szőlők sem ontják már a finom nedűt. Bár nagy valószínűséggel ott járva-kelve Petőfi Sándor is szívesen fogyasztotta a nézsaiak borát. A csendőrök sem járnak erre keresztül a rádi őrsről, a gazdáknál ellenőrzésképpen megállva egy frissítőre és egy-egy finom tojásos lecsóra vagy nyúlpaprikásra. 
Sok helyen a szüretből a munka rész már elveszett és csak a falvanként más-más módon szerveződő műszüreti mulatságok maradtak. 

 ...
Azután eltelt egy hét a műszüreti mulatság után és 2017. október 7-én kigyulladt a Hősök tere sarkánál kihelyezett szalmabálákból otthagyott gólem, amely a szüreti rendezvényeket volt hirdetni. Ez most annyira divatba jött, hogy szinte minden településen rakosgatják reklámozván a szüreti műsort. Most látszik csak mennyire veszélyes, hiszen akár jóval nagyobb kár is keletkezhetett volna belőle.

Lakossági bejelentésre a berceli tűzoltók és a nézsai önkéntesek gyorsan és szakszerűen eloltották a felgyújtott bálákat. Köszönet illeti Őket!


 .

(Pár méterre - a kultúrház előtt - pedig ott figyelt az 1 Eurós (!) leszuperált tűzoltó autó....)




--
Bobe
nézsai krónikás