2011. február 26., szombat

SZÁMOLJUNK AZ IDŐVEL! - 1. rész

Tudja-e, hogy hányadika van ma? És, hogy a hét melyik napja? Hát persze, ezekre a kérdésekre szinte mindenki azonnal rávágja a választ. De tudja-e, azt hogy az év hányadik hetében járunk? Aki könyvelő vagy TB ügyintéző, annak ez nem okoz gondot, de az átlagembernek igen. És azt tudja-e milyen napra fog esni a következő születésnapja? A választ a naptárban, öröknaptárban szoktuk megkeresni. De ismerjük-e naptárainkat valójában? Szinte minden nap a találkozunk velük, de tudjuk-e miképpen jutottunk el a mai közhasználatú naptárhoz?


A HETEK SZÁMBAVÉTELE

Azt szoktuk mondani, hogy egy év 12 hónapból, egy hónap pedig 4 hétből áll. Így aztán egy évben 4 x 12 = 48 hétnek kellene lennie… De azt is tudjuk, hogy valójában 52 hétből áll egy év. Egy hét természetesen hét napból áll. Ha évente 52 hét van, akkor tehát 7 x 52 = 364 napnak kellene lennie egy évben. Azonban tudjuk, hogy egy év, amennyiben nem szökőév 365 napból áll. Már megint egy ellentmondás? Egy átlagos évben tehát van legalább egy hét, ami az előző, vagy következő évre „átnyúlik”. Évente pontosan 12 hónap van, vagyis a 12 számot pontosan ismerjük. Azonban egy hónap nem pontosan négy hétből áll. Valójában egy harmincnapos hónap 4,3 hét. Ráadásul néhány hónap harminc napnál is hosszabb, február viszont csak 28 napos. Az első számításban tehát a 4 nem pontos szám, így használata nem is vezethet pontos eredményre. Egy hét pontosan hét napból áll. Vagyis a hetes számot nagyon pontosan ismerjük. Viszont egy év 52-nél egy kicsit több hétből áll. Tehát a második példaszámításnál az 52 nem pontos szám, így aztán használata pontatlan eredményre, vagyis 364 napos évre vezet.

Ha valakinek feltétlenül szükséges számon tartania a heteket (például, mert cégvezető), akkor jó, ha szembenéz a tényekkel: a naptárak bizony nem következetesek azok jelölésében. Van, amelyik a csonka hetet is megszámozza és tudomásul veszi, hogy ugyanannak a hétnek a másik évben is lesz egy sorszáma. Más naptárak egyszerűen elfelejtik beszámozni az ilyen átnyúló heteket. Abból, hogy egy év hossza egy nappal több, mint ha csupa teljes hétből állna, adódik egy megjegyzésre érdemes dolog: egy év első és utolsó napja a hét azonos napjára esik! (Illetve szökőévekben az utolsó nap egy nappal hátrébb.)

Van még egy érdekes következetlenség. Sok naptár vasárnappal kezdi a hetet; különösen az egyháziak. Mások hétfővel. A nemzetközi menetrendi szabályok is az utóbbit részesítik előnyben.

Miből adódik ez a furcsaság? És miből adódik a többi: hogy hónapjaink hossza változik. Hogy négyévente vannak szökőévek. Hogy ünnepeink hol pontosan egy dátumhoz (Pl.: március 15., augusztus 20.), hol a hét egy napjához (Pl.: május első vasárnapja, minden hónap harmadik vasárnapja), hol pedig titokzatos szabályokhoz (Pl.: Húsvét, Pünkösd) kötődnek.

Az egész rejtély mögött egy alapvető természeti tény áll. Ezt azután próbálják feldolgozni az emberiség nemzeti, felekezeti és néha foglalkozási kultúrái. Ez a tény: az emberiség egymással össze nem mérhető hosszúságú periodikus folyamatok között él. Ezek: a Nap látszólagos évi útja, a Hold fázisai, és a nappalok és éjszakák napi ritmusa. Az év hossza ­-  négy tizedesre kerekítve - 365,2422 nap, a holdhónap 29,53059 napos. A hét mesterséges időegység; hossza nagyjából egy negyed holdhónapnyi, így kerül kapcsolatba az említettekkel. Láthatjuk viszont, hogy sem egy év, sem egy Hold-hónap hossza nem kerek többszöröse a hét hosszának sem...

--
Folyt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

--::--