Nem féltelek hazám!

Bár ellened tör frígye zsarnokoknak,

Bár ellened tör irigy szolgahad,

Földönfutó népek megostromolnak,

Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy.

Nem féltelek hazám!

Eldültél volna, mint cser a viharban,

Ha a végzet nem nézett volna ki,

Hogy élj: nem törtek meg véres csatákban

A balszerencse századévei.

Nem féltelek hazám!

Ameddig áll Branyiszkód kőrakása*,

Mint órjás harcaid emlékjele,

Regét mond róla a Kárpát vadásza

S viharként leng rajt hősök szelleme.

Nem féltelek hazám!

Ameddig látom alföld rónaságát,

Felette multak délibábja kel,

Szent vér hizlalja lengő dús kalászát

És tápot a test, lélek benne lel.

Nem féltelek hazám!

Az ősi bűn küldött ránk sujtoló kort,

A lánc helyét csak szent vér mossa le:

Hogy a jobb gyermek győzzön, Mózses elhalt

A pusztában s egy nemzedék vele.

Nem féltelek hát hazám!

Madách Imre

- 

*A branyiszkói ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik jelentős következményekkel járó ütközete volt a Branyiszkói-hágónál 1849. február 5-én.

-

Az eladott Bátor

Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap II.évfolyamának 30.számában (1898. január 30.) megjelent egy rövid hír a Sport rovatban, amelyben említést tesznek a nézsai ménesről. Blaskovichék nézsai méneséről van szó.

 






A rövid hír számunkra értékes információkkal szolgál és sok mindent elárul a korabeli nézsai lótenyésztés színvonaláról:

• Bátor híres ló, hiszen sok díjat nyert.
• A nagy Bálvány utóda volt (ebből következhet, hogy lehetett Nézsán több "Bálvány-ivadék" is).
• Ha ilyen híres és értékes lovak kerültek ki a nézsai ménesből, következtetni lehet, hogy milyen magas szintű lótenyésztés folyhatott Nézsán.