Kifakadás

Biz én nem is törődöm már,
     Akárki mit beszéljen.
     Gyakran rúgást ejt a szamár
     Becsűletes személyen,
     És jámbor is járt ott, ahol
     Egy-két irígy kuvasz csahol.

Akárki mit felőlem mond,
     Mind szél után bocsátom.
     Volt mindenkor s lesz is bolond;
     De volt s lesz is barátom.
     Béhúnyom hát fülem, szemem,
     Érzem tulajdon érdemem.

De másra mért is hallgatok?
     Szándékomból ki zár ki?
     Amint vagyok, maradhatok
     Oly ember, mint akárki;
     Ebnél külömb sok címeres;
     Akár setét, akár veres.

Ha kell, kedvem szerént eszem,
     Kottyfittyre nem szorúlok.
     Helyén van még az én eszem;
     Olytól nem is tanúlok,
     Kinek kobakja korpavár,
     S a cinke is tart tőle már.

Érzem saját jó szívemet,
     Más embernek nem vétek.
     Mégis ti, cenkek! engemet
     Szitokra felvevétek.
     Ha néha én botlottam is:
     De a ti lelketek hamis.

Más a hibában torkig űl,
     Mégis darál felőlem;
     Bár engem a jámbor becsűl,
     Csijést teszen felőlem.
     Kurvanyja! hadd fecsegjen ő,
     Holdtőltre tán észre jő.

[Külömben, akit már elért
     Az íly bolondos gomba,
     Hiába kűld az orvosért,
     Bohó marad s goromba.
     No hát! ki azt fel is veszi,
     Magát bolondabbá teszi.

Szelíd s nemes szívű vagyok,
     Mit gondolok paraszttal?
     Ha másnak én békét hagyok,
     Önnön hitem magasztal.
     Így éltem én, így élek is:
     Ha több bajon átmégyek is.]

--

Csokonai Vitéz Mihály (1798)

ÚJRA LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉS NÉZSÁN!

A nézsai Szent Jakab Búcsú szombatján mindenkit szeretettel várunk!
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--

Üdv:

  

 

Bobe

 

NÉZSAI HELYTÖRTÉNET - Nézsai temető

Nézsa ősidőtől fogva "curiális hely" (lakott).(Így írták le Mátyás korabeli oklevelekben.)
Nézsai temető szintén régtől használatos.

A környező településekkel ellentétben a temető ma is a katolikus egyház tulajdonában van. (Talán a feltáratlan ősi templom miatt, nem nyúltak hozzá a tanácsi időkben sem.)

A temető a mai napig használatos az itt élt ősök sírját a helybéliek rendszeresen látogatják és az újonnan elhunytakat is ide temetik. 

A középkortól a XX. századig - szigorú szabályok szerint - a templomok környezetébe temetkeztek az emberek. Figyelve az elhunyt társadalmi rangjára, életkorára, származására, vagyoni helyzetére, családi állapotára, vallási hovatartozására.

Az ősi temetőben járva az embert valamilyen szakrális erő járja át. Szinte érezni lehet a fájdalmat.

A nézsai temető a település észak-keleti részén lévő dombon terül el (a helyiek Kutya-hegynek is nevezik - régi elnevezés utalhat a honfoglalás korára vagy még előbbre).

Jelen tudásunk alapján a települést 1293-ban említik először, sajnos templomára vonatkozóan középkori adat nem maradt fenn, csupán a helyben előkerült kőfaragványokból lehetett következtetni korára.

A település középkori birtokosai a honfoglaláskori Zsidó (Zsidró) - nincs köze a zsidó néphez - nembeli Nézsai család volt, nevüket vagy a településről veszik fel (de Nysa) vagy a családról nevezik el a települést, akiknek tagjai először 1371-ben tűnnek fel az írott forrásokban.

Egyes elképzelések szerint a templomdomb a korai időkben földvárként funkcionálhatott. (A környéken egyébként feltűnően sok ilyen föld- vagy palánkvár emléke maradt fenn: Belegrád - Nézsa felett északra, Alsópetényi-vár, Bekavár) Innen a domb körüli árok. További kutatások szükségesek a mély árok korának és a templommal való kapcsolatának tisztázásához.

https://varak.hu/latnivalo/index/313-Nezsa-temeto/

A település ősrégi temploma a a település ófalu részén a templomdombon állt, sajnos azóta sem feltárt környezetbe, de ma sem temetnek oda.

Néhány köve a plébánia udvarában volt sokáig, manapság az egyház elszállíttatta - talán - Vácra. //Sajnos a pontos helyét nem tudom -- bár jó lenne kideríteni//
Az egyik plébániai leírás szerint falain az okos és balga szüzek példázata volt felfestve.

A templom köveit a korabeli lakosság építkezésekre hordta el, ezért az egész faluban fellehetőek (főként régi épületek bontásánál kerülhet elő).

A templomfalak vonalától mindkét irányba egyre laposabb fold kupacok vannak, ami a kövek kiszedésének nyomait feltételezi.

Nézsai öregek és az akkori plébánosok leírásai alapján a templom a fehérbarátoké volt. A korán elhunyt Zentai József történész szerint lehetett a Johannita-rend kolostora is. (Véleményem szerint akár mindkét rend használhatta időrendben egymás után. Az szinte biztos, hogy a rendek gyorsan és nyom nélkül tűntek el onnan - ez sok titkot sejtethet a jövő számára).

A temető alá déli oldalról több pince is húzódik. A legnagyobb mélyen benyúlik a temető alá. A korabeli uradalmak (Bosnyák, Koháry, Edelspacher, Szentiványi, Blaskovich, Reviczky) borospincének és terménytárolónak is  használták. (Lovaskocsival, autóval be lehet(ett) menni a bejáratán.) A II. világháborúban nagy mérete miatt légópincének is használták. Később a helyi Áfész majd a rétsági honvédség gyümölcs- és terménytárolóként használta. A privatizáció óta magánkézben van, tudomásom szerint jelenleg is eladó.

A pince (barlang) egészen a temetőben hajdan állt templom alá húzódik (vagy akár jóval tovább is), a régi faragott szellőzők ma is megtalálhatóak a harangláb környékén. A templom alatti barlang tipikus jele lehet a Pálos kolostornak, hiszen a Pálos templomok alatt jellemzően van barlang ill. altemplom. A pálos beavatási szertartás miatt is fontos szerepe lehetett. Erre utalhat a később a XVI. században a temetői templom köveiből a mai Nézsa közepén lévő Szent-Jakab plébániatemplom elnevezése. (sok Pálos templom Szent-Jakabnak volt szentelve.) (Innen ered a közmondás is: Útba van, mint a nézsai templom.)

A nézsai temetőben található épületek:

A kálvária szabadon álló kör alaprajzú építmény, alul kápolnával. (Ritkaságnak számít, Magyarországon csak néhány ilyen jellegű épület található). A tetején, kőmellvédes teraszon elhelyezett Kálvária-szoborcsoport: fából készült feszület, rajta festett korpusz, pléhlemezből, előtte Mária és Szent János evangélista kőszobra (Dunaiszky Lőrinc munkája). A teraszra kétoldalt kőmellvédes lépcsők vezetnek. 

A lépcsőpihenő alatt a belsejében helyezkedik el a Szent Anna-kápolna, melynek szegmensíves záródású ajtónyílását két, oszlopszékről emelkedő toszkán oszlop fogja közre; fölöttük íves timpanon, benne felirat: " JÖJJETEK HOZZÁM MINNYÁJAN / AKIK MUNKÁLKOTTOK ÉS TERHELVE VAGYTOK / ÉS ÉN MEG NYUGOTLAK TITEKET / ANNO 1826". Kétoldalt félkörablakok. A kápolnában íves oltárasztal és padok. Építtette az akkori kegyúr Szentiványi Bonaventúra felesége Szirmay Apollónia 1826-ban. 

Temetésekkor mai napig használatos harangtorony négyzetes alaprajzú, kétszintes épület, sátortején kereszttel.

A halottasház a helyi önkormányzat kezelése alatt áll, (a tanácsi időben épült), nemrég (2017) felújították, kibővítették és egy fa ravatalozó előteret építettek hozzá.

A temetőben lévő keresztút 15 állomásos. (Ez ritkaságnak számít, hiszen általában a keresztutak 14 állomásból állnak). Nézsai származású mecénás ötlete alapján 2000-es évek elején építtették.
Korábban ezen az útvonalon (Szent Mihály útja) vitték fel a faluból a halottat, amikor még házaknál volt felravatalozva.

https://fotoport.hu/hng/nograd/nezsa-kalvaria.htm

--

Szeretettel:

 
  Bobenymus
nézsai krónikás

HÁT EZÉRT BOLONDULTUNK?

Rippl-Rónai Józsefnek, nagy szeretettel

Az Isten is tudja
És mindenki tudja,
Én a magyarságom
Nem viseltem bújva.
Piszkával fogadtam,
Bújával, átkával
Fogadtam
És én a szidáshoz
Nem vagyok jogatlan.

Hogy fölül ki táncol,
Nagyon olykor bántam
Mert hát megokultam
Némi tudományban,
Valahogy csak-lesz-ben,
Mert-valahogy-volt-ban,
Deresben,
Lélek-csodát várva,
De sohase lesben.

Most azonban félek
S bizony okkal félek,
Még a szidáshoz is
Csak tátog a lélek,
Magát is elveszti,
Minden erő-álmát
Elveszti,
Szél fúj bolond lyukból,
De bolond szél: geszti.

Ha mi ezért voltunk,
Ezért bolondultunk
S nagy igazolásra
Vérrel ezért hulltunk,
Ezért nyílt a lelkünk:
Kutya a magyarság
S a lelkünk
S nincs oly komisz sors, mit
Meg nem érdemeltünk.
--
Ady Endre

TILTAKOZNI ÉS AKARNI

Hajh, megmaradni nagybetegnek,
Sírba-rugandó idegennek,
De élni, de élni.
 
Barbárból, úrból nyűvé válni,
Igaziból lenni akármi,
De élni, de élni.
 
Nem bánni immár semmit-semmit
S nótáink bár rossz kölykök zengik,
De élni, de élni.
 
Ijesztgessenek a Jövővel,
Ijedjek meg lehajtott fővel,
De élni, de élni.
 
És gunnyasztva és meghajolva,
Mintha tavasz sohse lett volna,
De élni, de élni.
 
De tiltakozni és akarni,
De, jaj, még most, most meg nem halni,
De élni, de élni.

-
Ady Endre

--------------------------------------------------------------------
Ferenczi György és a Rackajam előadásában:

 

--------------------------------------------------------------------


 

Nézsai rózsafánk

2021 pandémiás farsangjának végén elkészítettük első nézsai rózsafánkunkat.

Mindenkinek jó egészséget!

---

Üdv:

Bobenymus

 

 

 

 

A jóra való fürgeségről

99.
Mert nemcsak a jóra való restség van. Másik vétek a jóra való fürgeség, az a hebrencs túlbuzgalom, mellyel egyes emberek minduntalan felugranak helyükről, vagy munkájuk mellől, vagy életviszonyaik közül, hogy valami jót tegyenek – kutyafuttában letörölnek egy könnyet, telefonon elintéznek egy halálesetet vagy házassági válságot, kézszorítással, elmenőben kifejezik részvétüket egy gyermek halála miatt a gyászoló szülőnek, s általában beavatkoznak, de csak úgy fürgén és mellékesen, a mások nyavalyájába. A rákbetegnek azt mondják, hogy egyen sok görögdinnyét, s annak, aki tönkrement, tanácsolják, okvetlen nézze meg Chaplin legújabb mozgóképét. A jóságnak és a részvétnek ezek a mozgóárusai silány és nem egészen veszélytelen áruval kereskednek. Krumplicukrot adnak a szenvedőnek. Ne fogadd el jóságukat, köpd ki az olcsó krumplicukrot, mellyel megkínálnak. 

 -

Márai Sándor: Füves könyv